A munkaruhák adatlapján gyakran találkozhatunk olyan értékekkel, mint 180 g/m², 245 g/m² vagy 300 g/m². Ez az anyag négyzetméterenkénti tömegét jelenti, de önmagában nem mondja meg, hogy egy munkaruha mennyire tartós, meleg vagy jó minőségű.

Az anyagsúlyt mindig az anyag összetételével, szerkezetével, technológiájával és a munkaruha tervezett felhasználásával együtt érdemes értelmezni.

Mit jelent pontosan a g/m²?

A g/m² – gramm per négyzetméter – azt mutatja meg, hogy az adott textilből egy négyzetméter mekkora tömegű.

Például egy 300 g/m²-es szövetből egy négyzetméter 300 gramm tömegű.

A g/m² tehát nem a teljes ruhadarab súlyát jelenti.

Egy munkanadrág vagy kabát teljes tömegét ezen kívül befolyásolja többek között a felhasznált anyag mennyisége, az erősítések, zsebek, cipzárak, bélés, membrán és egyéb kiegészítők is.

A nagyobb g/m² jobb minőséget jelent?

Nem.

Ez az egyik leggyakoribb félreértés a munkaruhák összehasonlításánál.

Egy 300 g/m²-es anyag nem automatikusan jobb minőségű, mint egy 200 g/m²-es anyag.

A tartósságot többek között befolyásolja:

• a felhasznált szál típusa és minősége,
• az anyag szálösszetétele,
• a szövés vagy kötés módja,
• az anyag konstrukciója,
• a kopásnak kitett területek megerősítése,
• a varrás és a ruhadarab kialakítása,
• valamint az alkalmazott speciális technológiák.

Egy korszerű, könnyebb munkaruha ezért bizonyos felhasználási körülmények között tartósabb és praktikusabb lehet, mint egy nehezebb, hagyományos anyagból készült ruhadarab.

A nagyobb anyagsúly tartósabb munkaruhát jelent?

Nem feltétlenül.

Ha két teljesen azonos szerkezetű és összetételű textilt hasonlítanánk össze, a nagyobb anyagmennyiség hatással lehetne bizonyos mechanikai tulajdonságokra. A valóságban azonban a különböző munkaruhák általában eltérő alapanyagból és eltérő konstrukcióval készülnek.

Ezért például egy könnyebb, nagy kopásállóságra fejlesztett anyag bizonyos igénybevételeknél jobb teljesítményt nyújthat, mint egy nehezebb, de más szerkezetű textil.

A kopásállóságot tehát nem lehet kizárólag a g/m² értékből megállapítani.

A nagyobb g/m² melegebb ruhát jelent?

Szintén nem feltétlenül.

Az anyagsúly hatással lehet a ruházat érzetére és hőtani tulajdonságaira, de a melegség ennél jóval összetettebb kérdés.

A hőérzetet befolyásíthatja például:

• az anyag szerkezete,
• a szál típusa,
• a textil vastagsága és levegőmegtartó képessége,
• a bélés,
• a szél elleni védelem,
• a nedvesség kezelése,
• a ruhadarab szabása,
• és a teljes réteges öltözködési rendszer.

Egy könnyű, megfelelő hőszigetelő réteget tartalmazó kabát ezért sokkal melegebb lehet egy nehéz, de szigeteletlen munkakabátnál.

Miért készülnek egyre könnyebb munkaruhák?

A modern munkaruházat fejlesztésének egyik fontos célja, hogy a szükséges tartósság és funkcionalitás lehetőleg minél kisebb felesleges tömeg mellett legyen elérhető.

A könnyebb ruházat előnye lehet:

• nagyobb mozgásszabadság,
• kisebb fizikai terhelés,
• jobb komfort meleg környezetben,
• könnyebb rétegezhetőség,
• és bizonyos munkakörökben kényelmesebb egész napos viselet.

Ez azonban nem jelenti azt, hogy mindig a legkönnyebb anyag a legjobb választás.

Mikor előnyös a könnyebb anyag?

Alacsonyabb anyagsúlyú munkaruházat különösen előnyös lehet például:

• meleg időben,
• beltéri munkavégzésnél,
• nagy fizikai aktivitás mellett,
• sokat mozgó szakembereknél,
• vagy amikor a lehető legkisebb ruházati tömeg a cél.

Tipikus példa lehet szerelési, logisztikai, raktári vagy könnyebb építőipari munka.

Mikor lehet előnyös a nehezebb anyag?

Nagyobb anyagsúlyú textil lehet célszerű olyan munkakörnyezetben, ahol a ruházat nagyobb mechanikai igénybevételt kap, vagy ahol az adott anyagkonstrukcióból származó robusztusabb érzet és tulajdonságok előnyt jelentenek.

Ilyen lehet például:

• egyes építőipari munkák,
• műhelymunka,
• nehézipari felhasználás,
• hidegebb munkakörnyezet,
• vagy intenzív mechanikai igénybevétel.

De még ezekben az esetekben sem önmagában a g/m² alapján kell választani.

Mit jelentenek a különböző g/m² értékek?

Az alábbi kategóriák csak tájékoztató jellegűek. Nincs olyan általános szabály, amely minden textilt pusztán a tömege alapján ugyanabba a felhasználási kategóriába sorolna.

Ezek a tartományok nem minőségi osztályok. Két azonos g/m² értékű anyag tulajdonságai jelentősen eltérhetnek egymástól.

Miért nem lehet különböző anyagokat csak g/m² alapján összehasonlítani?

Képzeljünk el két, egyaránt 250 g/m²-es munkanadrágot.

Az egyik lehet hagyományos pamut-poliészter twill, míg a másik modern stretch konstrukció, eltérő szálösszetétellel és kopásálló erősítésekkel.

A mérlegen az alapanyag négyzetméterenkénti tömege azonos lehet, miközben:

• a mozgásszabadság,
• a kopásállóság,
• a légáteresztés,
• a száradási idő,
• a tapintás,
• és a viselési komfort

jelentősen különbözhet.

CORDURA® és az anyagsúly

A nagy igénybevételnek kitett területeken a teljes ruhadarab anyagsúlyának növelése helyett célzott megerősítéseket is alkalmazhatnak.

Jó példa erre a CORDURA® erősítés, amelyet munkanadrágokon többek között térdzsebeknél, szerszámtartó részeken és más erősen igénybe vett területeken használhatnak.

Így egy munkaruha alapanyaga maradhat könnyebb és kényelmesebb, miközben a kritikus területeken nagyobb kopásállóság érhető el.

Stretch anyagok és a g/m²

A modern stretch munkaruháknál szintén nem célszerű a hagyományos, nehezebb munkaruhákból kiindulni.

A 2-way és 4-way stretch konstrukciók célja a mozgásszabadság növelése. Az anyag teljesítményét nemcsak a tömeg, hanem a szálösszetétel, a szövetszerkezet és a rugalmasságot biztosító technológia is meghatározza.

Ezért egy könnyebb stretch munkanadrág nem feltétlenül „vékonyabb minőségű” termék, hanem teljesen más konstrukciós elvek alapján készülhet.

Softshell és membrános anyagok – különösen óvatosan a g/m²-rel

Softshell és membrános munkaruháknál az anyagsúly értelmezése még összetettebb lehet.

Ezek az anyagok több rétegből is állhatnak, például:

• külső textilből,
• membránból,
• és belső rétegből.

Ezért egy magasabb g/m² érték itt nem hasonlítható közvetlenül egy hagyományos egyrétegű munkanadrág alapanyagának tömegéhez.

Lángálló és Multinorm munkaruháknál sem a súly az első

Védőruházatnál különösen fontos, hogy ne az anyagsúly legyen az elsődleges választási szempont.

Lángálló, elektromos ív elleni vagy Multinorm ruházatnál mindenekelőtt a munkahelyi kockázatnak megfelelő tanúsításokat és teljesítményértékeket kell ellenőrizni.

Egy nehezebb anyag önmagában nem jelent magasabb védelmi szintet.

A konkrét védelemről a ruhadarab szabvány szerinti vizsgálati és tanúsítási adatai adnak információt.

Hogyan válassz anyagsúly alapján?

Ahelyett, hogy egyszerűen a legnagyobb g/m² értéket keresnénk, érdemes a következő sorrendben gondolkodni:

1. Milyen munkát végzek?
2. Milyen környezetben dolgozom? – beltér, kültér, nyár, tél, eső, szél.
3. Mekkora mechanikai igénybevételt kap a ruha?
4. Mennyire fontos a mozgásszabadság?
5. Szükséges-e speciális védelem vagy tanúsítás?
6. Milyen az anyag összetétele és szerkezete?
7. Végül: mekkora az anyagsúly?

A g/m² tehát fontos műszaki adat, de nem minőségi pontszám. Egy jó munkaruha nem attól jó, hogy nehéz, hanem attól, hogy az anyaga, konstrukciója és védelmi tulajdonságai megfelelően illeszkednek az elvégzett munkához.