MÉRETTÁBLÁZAT
MÉRETEZÉSI SEGÉDLET
CIPŐMÉRETEZÉSI SEGÉDLET
ANYAGOK
Házhozszállítás
Munkaruha anyagok és technológiák
Munkaruha anyagok és technológiák
Egy professzionális munkaruha tulajdonságait nemcsak a szabás és a kialakítás határozza meg. Az alkalmazott textilek, erősítőanyagok, rugalmas zónák, membránok és egyéb anyagtechnológiák jelentősen befolyásolják a ruházat tartósságát, kényelmét, mozgásszabadságát és időjárással szembeni tulajdonságait.
Mit jelent a CORDURA®? Mi a különbség a 2-way és 4-way stretch között? Mitől softshell egy kabát? Mire jó a merinó gyapjú, és mit jelent egy munkaruha adatlapján a 245 g/m² anyagsúly?
Az Anyagok & Technológiák Tudástárban ezeket a fogalmakat mutatjuk be közérthetően, hogy könnyebb legyen megérteni a munkaruhák műszaki adatlapjait és kiválasztani az adott munkához megfelelő ruházatot.
Anyagismertetők és technológiák
Az útmutatókat folyamatosan bővítjük. Az egyes fejezetekben bemutatjuk az anyagok legfontosabb tulajdonságait, előnyeit, korlátait és jellemző felhasználási területeit.
CORDURA® – Kopásálló anyag munkaruhákhoz
Mi a CORDURA®, és miért használják professzionális munkaruhákban? Az útmutató bemutatja, miért találkozunk vele gyakran térdzsebeknél, lengőzsebeknél és más erősen igénybe vett területeken, valamint azt is, mi a különbség a CORDURA® erősítés, a stretch anyag és az EN 14404 szerinti térdvédelem között.
Stretch anyagok – 2-way és 4-way stretch
Mit jelent a stretch egy munkaruhánál, és mi a különbség a 2-way és 4-way stretch között? Az útmutató bemutatja a rugalmas anyagok működését, a stretch panelek szerepét, valamint azt, hogyan kombinálható a mozgásszabadság a tartóssággal egy professzionális munkaruhában.
Softshell – Rugalmas védelem változó időjárásra
Mit jelent valójában a softshell? Vízálló vagy csak vízlepergető? Az útmutató bemutatja a membrános és membrán nélküli softshell anyagokat, a szélállóság, légáteresztés és vízzel szembeni ellenállás közötti különbségeket, valamint azt, mire érdemes figyelni softshell munkaruha választásakor.
Merinó gyapjú – Természetes funkcionális anyag
Miért használják a merinó gyapjút professzionális aláöltözetekben? Az útmutató bemutatja a merinó hőszabályozó és nedvességkezelő tulajdonságait, a réteges öltözködésben betöltött szerepét, valamint a merinó és a szintetikus funkcionális anyagok közötti fontos különbségeket.
Pamut és poliészter – Melyik jobb munkaruhához?
100% pamut vagy kevertszálas munkaruha? Mit jelent a 65/35 vagy 60/40 összetétel, és miért használnak poliésztert a professzionális munkaruhákban? Az útmutató bemutatja a pamut, a poliészter és a kevertszálas textilek legfontosabb tulajdonságait, valamint a twill és a g/m² jelentését is.
Ripstop – Megerősített szövetszerkezet
Mit jelent a ripstop, és valóban szakadásálló-e? Az útmutató bemutatja a jellegzetes megerősített szövetszerkezet működését, a szakadás- és kopásállóság közötti különbséget, valamint azt is, miben tér el a ripstop a CORDURA® technológiától.
Membrános anyagok – Vízállóság és páraáteresztés
Mit jelent a membrán egy munkaruhában? Az útmutató bemutatja a vízoszlop és a páraáteresztés jelentését, a 2, 2,5 és 3 rétegű konstrukciókat, a ragasztott varratok szerepét, valamint a vízlepergető és valóban vízálló ruházat közötti különbséget.
DWR – Vízlepergető kezelés
Mit jelent a DWR, és mitől lesz vízlepergető egy munkaruha? Az útmutató bemutatja a DWR felületkezelés működését, a vízlepergető és vízálló ruházat közötti különbséget, valamint azt is, mi történik, amikor a kezelés használat és mosás során fokozatosan veszít a hatékonyságából.
Inherent lángálló anyagok – Beépített védelem a szálban
Mit jelent az „inherent” egy lángálló munkaruhánál? Az útmutató bemutatja az inherent és kezelt FR anyagok közötti különbséget, a modakril, aramid és más funkcionális szálak szerepét, valamint azt is, miért nem elegendő önmagában az „inherent” megjelölés a védelmi szint meghatározásához.
Anyagsúly – Mit jelent a g/m²?
180, 245 vagy 300 g/m² – melyik a jobb? Az anyagsúly fontos műszaki adat, de önmagában nem mutatja meg egy munkaruha minőségét, tartósságát vagy melegségét. Az útmutató segít megérteni, hogyan érdemes összehasonlítani a különböző munkaruha-anyagokat.
Polipropilén (PP) – Könnyű műszál az aláöltözetekben
Miért használnak polipropilént munkaruházati aláöltözetekben? Az útmutató bemutatja, hogyan segíthet ez a könnyű, kevés nedvességet felvevő szál az izzadság kezelésében, és mire érdemes figyelni az alsó réteg kiválasztásakor.
Modakril – Műszál lángálló szövetkeverékekben
Miért használnak modakrilt lángálló munkaruhákban? Az útmutató bemutatja, milyen szerepe van ennek a műszálnak a szövetkeverékekben, és hol találod a kész ruhadarab védelmi jelöléseit.
További anyagismertetők és technológiák
Mit árul el a termékadatlap a szövet szerkezetéről, az izzadság elvezetéséről vagy egy munkacipő talpáról? Ezek az útmutatók a gyakori jelölések értelmezésében segítenek.
Szövetek és kötött kelmék
A kelme neve a szerkezetre utalhat. A „pamut Oxford” jelölésben a pamut a szálat, az Oxford a szövetszerkezetet jelöli. A két adat együtt segít megérteni, mit viselsz majd.
- Kanavász (canvas), vászon és vitorlavászon. A canvas általában tömörebb vászonszövet. A nehezebb változatokat nadrágokhoz és más erősebben igénybe vett részekhez használják. A vitorlavászon hagyományosan erős vászonfajta. Az anyagsúlyt és az összetételt külön keresd az adatlapon.
- Oxford. Jellegzetesen apró, kosárszerű mintázatú szövet. Ruházatban pamutból, erősítő szövetként szintetikus szálból is készülhet. Az összetétel és az esetleges bevonat a konkrét terméktől függ.
- Jersey, French terry és bordás kötés. A jersey pólókban gyakori kötött kelme. A French terry belsején hurkok látszanak, ezért pulóvereknél gyakori. A bordás kötés jól nyúlik, így mandzsettákhoz és nyakkivágáshoz használják.
- Tweed és pile. A tweed érdesebb tapintású szövet, amely főként felsőruházatban fordul elő. A pile kiemelkedő szálakkal vagy hurkokkal kialakított felületre utal. Ilyen jelölésnél az összetétel és a felület kialakítása mutatja meg, milyen a tapintása és mire használható.
- Viszkóz, elasztán és LYCRA®. A viszkóz regenerált cellulózszál. Az elasztán rugalmas szál, amely segít visszanyerni a kelme alakját nyújtás után. A LYCRA® az elasztán egyik márkaneve.
- Akril és modakril. Az akril puha, gyapjúszerű műszál, például kötött ruhadarabokban. A modakrilt lángálló szövetkeverékekben is használják. A szükséges védelmi szintet a kész ruhadarab jelölései alapján ellenőrizd.
COOLMAX® és nedvességelvezetés
A COOLMAX® szál felületén kialakított csatornák a bőr felől a textil felszíne felé vezetik a nedvességet. A szétterülő nedvesség nagyobb felületen párologhat. Zokninál és aláöltözetnél a vastagságot, az illeszkedést és a többi réteg páraáteresztését is vedd figyelembe.
Bambuszviszkóz és bambuszszén. A bambuszviszkóz bambuszból származó cellulózból előállított szál. A bambuszszén a fonalhoz adott adalék lehet. A szagcsökkentésről és a nedvességkezelésről a konkrét termék adatai adnak támpontot.
Polár, mikropolár és Thinsulate™
A polár bolyhozott felülete levegőt tart meg a szálak között, így jó középréteg lehet. A mikropolár jellemzően finomabb és vékonyabb. A „gyapjúfleece” bolyhozott, gyapjút tartalmazó kelmére utal. Az adatlapon ellenőrizd a szálak arányát és azt, tartalmaz-e a ruha külön szélvédő réteget.
A 3M™ Thinsulate™ hőszigetelő bélések családja. Kabátban, kesztyűben vagy lábbeliben is találkozhatsz vele. A bélés típusa és tömege mellett a szabás, a külső réteg és a mozgás intenzitása is befolyásolja a hőérzetet. Változó terhelésnél praktikus lehet egy levehető polár középréteg, kevés mozgással járó hideg munkánál pedig a bélelt ruhadarab.
GORE-TEX®, WINDSTOPPER® és Wabtech
A GORE-TEX® vízálló termékcsaládját tartós csapadék elleni védelemre tervezik. A WINDSTOPPER® termékek fő feladata a szél elleni védelem. Enyhe csapadéknál víztaszítást is adhatnak. Hosszabb esőben a kész ruhadarab vízállóságát, a varratok és a zárások kialakítását ellenőrizd.
A Wabtech nevet a korábbi 4Hend anyagismertető Blåkläder munkaruhák szél és csapadék elleni megoldásaként mutatta be. Ha ilyen jelöléssel találkozol, az adott modell vízoszlop-, páraáteresztési és varratadataiból indulj ki.
TPU, Vibram® és neoprén
- TPU. Hőre lágyuló poliuretán, amely többek között a cipő járótalpában vagy egyes erősítéseiben fordulhat elő. A talp mintázatát és a kész lábbeli csúszásállósági jelölését külön ellenőrizd.
- Vibram®. Talpmárka, amely többféle talpkeveréket és mintázatot jelölhet. A megfelelő munkacipő kiválasztásához az adott modellt, a felületet és a szükséges védelmi tulajdonságokat nézd együtt.
- Neoprén (polikloroprén). Rugalmas szintetikus gumi, amely kesztyűanyagként vagy bevonatként is előfordul. Vegyszeres munkához a kesztyű gyártójának az adott anyagra és koncentrációra megadott adatait használd.
YKK® és VELCRO® a munkaruhákon
A YKK® jelöléssel gyakran cipzárakon találkozhatsz. Munkaruhánál a húzóka fogása, a nyitás iránya és a cipzár takarása is számít. Ha kesztyűben dolgozol, érdemes felpróbáláskor így is kipróbálni a nyitást.
A VELCRO® horgos-hurkos zárak márkaneve. Tépőzáras megoldást gyakran mandzsetták állításához és zsebfedők rögzítéséhez használnak. Poros vagy szöszös környezetben a zárófelület tisztán tartása segíti a biztos zárást.
